Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján az alábbi közérdekű adatokat Pusztaottlaka Község Önkormányzata közzé teszi.
I. Szervezeti, személyzeti adatok
| Adat |
| . |
|
Pusztaottlaka Község Önkormányzata
5665 Pusztaottlaka, Felszabadulás u. 10.
Telefonszám: (68)428-000
Fax:(68)428-258
e-mail: ottlaka@gmail.com
honlap: http://www.pusztaottlaka.hu/
|
||||||
A Polgármesteri Hivatalra háruló feladatokat az egységes hivatal látja el:
- anyakönyvi feladatok,
- gyámügyi hatósági igazgatási feladatok
- népesség-, lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatok,
- igazgatásrendészeti feladatok segítése,
- hatósági bizonyítványok és igazolványok kiadása,
- szociális ügyek,
- sport ügyek, művelődésügyi feladatok,
- ügyiratkezelés,
- foglalkoztatáspolitikai feladatok (munkanélküliek ellátásával kapcsolatos feladatok)
- a hivatalhoz tartozó dolgozók munkaügyével összefüggő feladatok ellátása
- működési engedélyek kiadásával kapcsolatos feladatok,
- lakás ügyek, helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok,
- birtokvitákkal kapcsolatos ügyek intézése.
- a Képviselő-testület, a bizottság és tisztségviselők működésével kapcsolatban felmerült adminisztrációs feladatok ellátása
- személyzeti ügyek adminisztrációs feladatai
- katasztrófa elhárítás (PV) tervekkel kapcsolatos adminisztráció,
- intézmény fenntartási feladatok,
- költségvetési és pénzügyi feladatok,
- önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok,
- adóügyi hatósági feladatok ellátása,
- építési, közlekedés, vízügyi igazgatási feladatok,
- településfejlesztési, településrendezés feladatok,
- környezet- és természetvédelmi hatósági feladatok,
- ivóvízellátással kapcsolatos feladatok,
- telekgazdálkodással kapcsolatos feladatok,
- mezőgazdasági, állategészségügyi, növényvédelmi hatósági feladatok,
- az önkormányzati vagyon állagának megóvásával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátása.
- közbeszerzési feladatok ellátása,
- beruházási, felújítási, karbantartási feladatok ütemezése, végrehajtásának ellenőrzése,
- pályázatfigyelés és pályázatírás.
|
- Polgármester: Simonka György
Tel: 68/428-000
Fax: 68/428-258
e-mail: ottlaka@gmail.com
- jegyző : Domokos Ferencné
Tel: 68/428-000, 66/248-049
Fax: 68/428-258
e-mail: ottlaka@gmail.com
|
Ügyféfogadási idő:
Hétfő-Szerda: 8-12, 13-16
Kedd-Csütörtök: 8-12
Péntek: ügyfélfogadás szünetel
|
A Képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő képviselő és a polgármester
Képviselő-testület tagjai:
- Simonka György polgármester
- Árgyelán Elvira alpolgármester
- Tokai Ferenc képviselő
- Lászk János képviselő
- Árgyelán Jánosné
Humán Szolgáltató Központ 5665 Pusztaottlaka, Lakatos P. u. 24. tel: (68) 526-400
|
|
nincs
|
nincs
|
nincs
|
1. Battonyai Városi Ügyészség
5830 Battonya, Hősök tere 7.
5831 Battonya, Pf.: 7.
T/Fax: (68) 456–013
2. Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
| Adat |
| A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat teljes szövege |
Pusztaottlaka Község Önkormányzat
3/2009 (I.29.) rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
(a 8/2010. (X.15.) sz. rendelettel egységes szerkezetben)
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.
Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Pusztaottlaka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
Pusztaottlaka község Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot és megjeleníti a helyi érdekeket.
Mindezek figyelembevételével Pusztaottlaka Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy:
– a képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik;
– a képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére;
– a képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Pusztaottlaka polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják.
Pusztaottlaka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat
2. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Pusztaottlaka Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: Pusztaottlaka
Címe: 5665 Pusztaottlaka, Felszabadulás utca 10.
(3) Az önkormányzat jogi személy
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Pusztaottlaka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(5) Illetékességi területe: Pusztaottlaka közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat hivatalának megnevezése:
Pusztaottlaka Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak
3. §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
4. §
(1) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven, pedig a következő felírat található:
Pusztaottlaka Község Polgármestere
Pusztaottlaka Község Önkormányzata
Pusztaottlaka Község Jegyzője
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
– a képviselő-testület
– a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
– a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
– az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
5. §
A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
6. §
(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
7. §
(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) közvetlenül részt vesz vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adó politikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (pl. bérbeadás, részvények stb.).
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.
(4) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
8. §
(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett lakossági csoport, tb.) meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést:
a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására
– bizottsága,
– a polgármester,
– a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete valamint,
b) a helyi népszavazás hozhat.
9. §
(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a helyi kisebbségi önkormányzattal, illetve a helyi civil szervezetekkel. Az együttműködés célját és feltételeit az egyes együttműködési megállapodások tartalmazzák.
(2) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, különösen:
a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása,
b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése.
(3) A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
10. §
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:
a) az egészséges ivóvízellátásról,
b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
c) az egészségügyi és szociális alapellátásról,
d) a közvilágításról,
e) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
11. §
(1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
12. §
(1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:
a) a polgármesterre;
b) a bizottságokra;
c) a helyi kisebbségi önkormányzat testületére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza
(3) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzati rendeletalkotás;
b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
c) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés;
d) a helyi népszavazás kiírása;
e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása;
f) a díszpolgári cím adományozása;
g) a gazdasági program (a továbbiakban: ciklusprogram), a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás;
i) a településrendezési terv jóváhagyása;
j) az 500 000 Ft feletti hitel felvétele;
k) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
m) intézmény alapítása;
n) közterület elnevezése;
o) emlékmű állítása;
p) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
r) felterjesztési jog gyakorlása;
s) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;
t) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti;
v) a helyi adó megállapítása, véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja el;
z) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
zs) amit a törvény a képviselő-testület át ne ruházható hatáskörébe utal;
13. §
(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
14. §
A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása
15. §
(1)[1] A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
16. §
(1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
(2) A képviselő-testület összehívását a regionális államigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. A képviselő-testületi ülés napja: minden hónap utolsó hetének szerda reggel 8.00 óra.
3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a bizottság nem képviselő tagjait;
c) a jegyzőt;
d) az illetékes országgyűlési képviselőt;
e) a településen működő és az önkormányzatnál is bejelentett civil szervezet képviselőjét;
f) az önkormányzati intézmények vezetőt;
g) a román kisebbség nem képviselő-testületi tag helyi szószólója;
(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottság nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) az illetékes országgyűlési képviselőt;
d) a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke;
17. §
(1) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Ebben az esetben telefonon, vagy személyes megkeresés útján is értesíthetőek a meghívottak. A sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában.
18. §
A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.
Munkaterv
19. §
(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
(3) A munkaterv tervezetét január 30-ig a polgármester állítja össze. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan a (3) bekezdésben foglalt időpontig javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők;
b) a bizottság(ok);
c) az alpolgármester;
d) a jegyző;
e) intézmény vezetője
(5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
20. §
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(4) Közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a választópolgárok számára, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) és (3) bekezdésekben foglalt esetekben.
(5) A zárt testületi ülés jegyzőkönyveibe a (4) bekezdésben foglalt esetekben csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.
21. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a képviselőtestület által arra kijelölt képviselő-testületi tag (pl. korelnök) vezeti.
(2) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
d) előterjeszti az ülés napirendjét;
e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről;
f) beszámolás a lejárt határidejű határozhatok végrehajtásáról.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a fele jelen van.
Napirend előtti témák és a napirend
22. §
(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
Az előterjesztés
23. §
(1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);
d) a képviselő-testület tagja;
e) a jegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
A sürgősségi indítvány
24. §
(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőzően nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
– a polgármester,
– az alpolgármester,
– a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
– a képviselő-testület tagja,
– a jegyző.
c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;
d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 23. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
25. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
26. §
(1) Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
27. §
(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
28. §
(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. A Szavazást megismételni egy esetben lehet, amennyiben a megismételt szavazás esetében szavazategyenlőség történik, a határozatot elutasítottnak kell tekinteni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a felének „igen” szavazata – szükséges:
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz;
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz;
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz;
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;
e) intézmény alapításához;
f) zárt ülés elrendeléséhez;
g) képviselő-testületi tag kizárásához;
h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához;
i) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához;
29. §
(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről;
b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről az önkormányzati kötvénykibocsátásról.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
30. §
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az e rendelet 20. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
– a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
– a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
– a szavazás során felmerült körülményeket.
(4) A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal, egyszer megismételhető. Abban az esetben, ha a megismételt szavazás során szavazategyenlőség történik, a határozatot elutasítottnak kell tekinteni.
31. §
(1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozatal dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Pusztaottlaka Község Önkormányzatának…../…… (… …) Kt. számú határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő tizenöt napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.
Kérdés és interpelláció
32. §
(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén, vagy a képviselő-testület hozzájárulásával a testületi ülést követő 15 napon belül kell választ adni.
33. §
(1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző napon vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző napon nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a szükséges információk beszerzését követően, de legkésőbb 15 napon belül kell választ adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(5) A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
A tanácskozás rendje
34. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse;
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
A jegyzőkönyv
35. §
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;
b) a tárgyalt napirendi pontokat;
c) a tanácskozás lényegét;
d) a szavazás számszerű eredményét;
e) a hozott döntéseket;
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles elkészíteni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában;
b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a regionális államigazgatási hivatal vezetőjének;
c) egy példányát a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
(6) A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról LXIII. törvény 19.§ (1) és (3) bekezdésben foglalt közérdekű és közérdekből nyilvános adatot megismerhetik. A zárt ülés jegyzőkönyveibe csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.
IV. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
36. §
(1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
a) törvény felhatalmazása alapján;
b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;
c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;
d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;
e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;
f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
37. §
(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester, az alpolgármester;
d) a jegyző;
(2) A képviselő-testületdöntést hozhat a rendeletet kétfordulós tárgyaláson is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével külső szakértő is megbízható;
c) a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet külső szakértő készíti el.
e) a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
f) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Pusztaottlaka Község Önkormányzatának…../….. (… …) rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
38. §
(1) Az önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a településen elhelyezett zárt hirdetőtáblán kell elhelyezni.
(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző köteles gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeletek két évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.
V. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelkezések
39. §
(1) A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő-testület tagja a testületalakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §‑a szerint esküt tesz. Az eskü szövege a következő: „Én ……………………. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Pusztaottlaka javát szolgálom. Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.”).
(3) A képviselő-testület tagja az (2) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
4) A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
A képviselő jogai
40. §
(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy az azt követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.
(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat.
(6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését.
(7) A képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.
41. §
A képviselő-testület tagjait, a bizottság(ok) tagjait és elnökét (elnökeit) megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.
A képviselő kötelezettségei
42. §
A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
VI. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
43. §
(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (3). számú melléklet).
(2) [2]A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság, létszáma: 3 fő.
44. §
(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
45. §
(1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottságok működése
46. §
(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
47. §
(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 20. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
48. §
(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent bizottsági tagok és a meghívottak nevét, az ülés helyét, idejét, továbbá a tárgyal napirendi pontokat, az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, a szavazás számszerű eredményét, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
VII. Fejezet
A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
49. §
(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testületalakuló ülésen az SZMSZ 39. § (2) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
– a tiszteletdíj megállapítása,
– a jutalmazás,
– összeférhetetlenség kimondása,
– a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
– az anyagi felelősség megállapítása.
(4) A polgármester tiszteletdíjára az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
50. §
(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt;
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) dönt az éves költségvetés 500 000 Ft-t meg nem haladó hitelfelvételekről;
b) dönt a költségvetési tartalék felhasználásáról;
c) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
d) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
e) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
f) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
g) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
h) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz;
(4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(5) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A polgármester a polgármesteri hivatalban előzetes egyeztetést követően fogadónapot tart.
(7) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke jogosult a képviselő-testület összehívására és a testületi ülés vezetésére.
(8) A képviselő-testület a polgármester munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg: minden páros héten szerdán 9-12 óráig.
51. §
A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Békés megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
Az alpolgármester
52. §
(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére – alpolgármestert választ. A polgármesteri tisztség megüresedésekor vagy a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester valamennyi feladatát ellátja, gyakorolja hatásköreit.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi látja el.
(3) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testületalakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármester megbízatása a választás napjával megszűnik.
(4) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
– megválasztás,
– a tiszteletdíj megállapítása,
– összeférhetetlenség kimondása,
– a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
– az anyagi felelősség megállapítása.
(5) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át. A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait.
53. §
Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében;
A jegyző
54. §
(1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.
(2) A jegyző kinevezéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
55. §
(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel;
h) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról;
i) minden év január 30-ig beszámol a képviselő-testületnek a polgármesteri hivatal munkájáról.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról;
(4) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.
(5) A jegyző a polgármesteri hivatalban minden szerdán fogadónapot tart.
VIII. Fejezet
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
56. §
(1) A képviselő-testület egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A hivatal elnevezése: Pusztaottlaka Község Polgármesteri Hivatala, székhelye: 5665 Pusztaottlaka, Felszabadulás utca 10. képviselő-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
57. §
(1) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. A polgármesteri hivatal létszáma: 5 fő.
(2) Időszaki és rendkívüli feladatok ellátására – a jegyző ajánlására – külön szervezeti egység hozható létre. Erről a polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(3) A polgármesteri hivatal munkarendje:
a) hétfőtől csütörtökig: 8.00–16.00 óráig,
b) pénteken: 8.00–14.00 óráig.
58. §
(1) A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni.
59. §
(1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
(2) A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.
60. §
(1) A polgármester hivatal a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által jóváhagyott SZMSZ. szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
(2) A polgármesteri hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a polgármesteri hivatali SZMSZ. melléklete tartalmazza.
IX. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
61. §
A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
Közmeghallgatás
62. §
A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal;
63. §
(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
X. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
64. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak az e rendelet 62. § szerinti helyi népszavazással lehet dönteni;
(3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében – az Ötv. 80. § (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – vehet részt különböző gazdasági vállalkozásokban.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
65. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
– fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
– a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
– az igények és célkitűzések egyeztetése,
– meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:
– a bevételi forrásokat,
– önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,
– a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,
– a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,
– az általános és céltartalék pénzeszközeit,
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést az ügyrendi és Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni.
(4) A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.
(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
66. §
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását
(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését;
67. §
(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
68. §
(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a polgármesteri hivatal SZMSZ- ben kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
69. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
Felterjesztési jog
70. §
(1) A képviselő-testület általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti.
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság (ok) véleményét.
XI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
71. §
(1) Ez a rendelet 2009. április 1. napjával lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pusztaottlaka Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (IV.02.) ÖK sz. rendelet és az azt módosító 10/2007. (X.22.) ÖK sz. rendelet
(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 38.§ (2) bekezdésében meghatározott módon a jegyző köteles gondoskodni.
Pusztaottlaka, 2009. január hó 28. nap
Simonka György Czene Boglárka
polgármester körjegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet 2009. február 11–én kihirdetésre került.
……………………………………………
körjegyző
Az SZMSZ mellékletei:
| 1. számú melléklet | A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke |
| 2. számú melléklet | A képviselő-testület tagjainak névsora |
| 3. számú melléklet | A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség |
| 4. számú melléklet | Az ügyrendi és pénzügyi bizottság feladatköre |
1. számú melléklet
Pusztaottlaka Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatához
ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE
A polgármesterre a Képviselő-testület az alábbi hatásköröket ruházza át:
- temetési segély megállapítása a hatályos helyi rendelet alapján;
- átmeneti segély megállapítása a hatályos helyi rendelet alapján;
- lakásfenntartási támogatás a Szociális törvény 38. § (1) bekezdése alapján;
- ápolási díj a Szociális törvény 43/B § (1) bekezdése szerint.
2.[3] számú melléklet
Pusztaottlaka Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatához
Polgármester: Simonka György
Alpolgármester: Árgyelán Elvira
Képviselők:
- Árgyelán Jánosné
- Lászk János
- Tokai Ferenc
Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tagjainak névsora
Tokai Ferenc bizottsági elnök
Lászk János
Árgyelán Jánosné „
3. számú melléklet
Pusztaottlaka Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatához
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT SZEMÉLYEK JEGYZÉKE
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek:
- Önkormányzati intézmény vezetője kétévente
- jegyző évente
- adóügyintéző ötévente
- szabálysértési ügyintéző ötévente
- anyakönyvvezető ötévente
- népesség-nyilvántartási ügyintéző ötévente
4. számú melléklet
Pusztaottlaka Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatához
Az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladatköre:
- Összegyűjti, nyilvántartja a polgármester, alpolgármester és az önkormányzati képviselők által tett vagyonnyilatkozatokat;
- vizsgálja a képviselő-testület rendeleteinek előkészítését;
- közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében;
- elvégzi a képviselő-testület titkos szavazással történő döntései esetén a szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket;
- véleményezi és felülvizsgálja a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását;
- vizsgálja a képviselők jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését;
- ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését;
- javaslatot tesz a képviselő-testület éves munkatervére;
- véleményezi és ellenőrzi a képviselő-testület egységes pénzügyi tervét és azok zárszámadását;
10. figyelemmel kíséri év közben a gazdálkodás menetét;
11. ellenőrzi a képviselő-testület hivatali szerveinek és intézményeinek a gazdálkodását;
12. végzi azokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
Pusztaottlaka Községi Önkormányzat
PUSZTAOTTLAKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
1/2012. (II.24.) számú rendelete
az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről
Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságára, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervre (intézményre) terjed ki.
2. § A költségvetés bevételei és kiadásai
(1) A képviselő-testület az önkormányzat 2012. évi költségvetését:
62.166 E Ft Költségvetési bevétellel
115.830 E Ft Költségvetési kiadással
53.664 E Ft
115.030 E Ft
800 E Ft Költségvetési hiánnyal
-ebből működési
felhalmozási
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.
(3) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.
(4) A normatív hozzájárulásokat jogcímenként a képviselő-testület a 6. melléklet alapján hagyja jóvá.
3. § A költségvetés részletezése
A Képviselő-testület az önkormányzat 2012. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:
(1) Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 7. melléklet szerint határozza meg.
(2) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 8. melléklet szerint részletezi.
(3) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.
(4) Az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat 2012. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.
(5) Az önkormányzat által adott céljellegű támogatásokat a 9. melléklet szerint határozza meg.
(7) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 10. melléklet szerint hagyja jóvá.
(8) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 11. – 14. mellékletek szerint határozza meg.
Az önkormányzat a kiadások között 6.000 E Ft általános, állapít meg. A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület fenntartja magának.
A finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület fenntartja magának.
Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2012. évben engedélyezett létszámát 40 főben, a közfoglalkoztatottak létszám-előirányzatát 237 főben állapítja meg a képviselő-testület.
4. § A költségvetés végrehajtásának szabályai
(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(2) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(3) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 2 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.
(4) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió forintot, és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél önkormányzati biztost jelöl ki.
(5) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 15. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 10-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
(6) A működési célú forráshiány finanszírozásának érdekében a képviselő-testület ÖNHIKI pályázat benyújtását rendeli el.
(7) A 2. § (1) bekezdésében kimutatott költségvetési hiány fedezetének megteremtése érdekében a képviselő-testület elrendeli, hogy a polgármesteri hivatal készítse elő az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe jutott önkormányzati kiegészítő támogatás benyújtásához szükséges igénybejelentést.
(8) A (6) bekezdés szerinti intézkedések megtételéről és a támogatási igény kimunkálásáról a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
5. § Az előirányzatok módosítása
(1) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönthet.
(2) A költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. A polgármester a saját hatáskörben végrehajtott módosításokról, átcsoportosításokról a Képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja.
(3) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, azonban az nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt. A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(4) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(5) A képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(6) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a munkamegosztási megállapodásban foglalt előirányzatok felett rendelkező önállóan működő költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.
6. § A gazdálkodás szabályai
(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(2) Az önállóan működő költségvetési szerv az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a x számú képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.
(3) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által a (önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő) költségvetési szerv számára ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.
(4) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.
(5) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.
(6) A polgármesteri (önkormányzati) hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezeti.
7. § A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a megbízás alapján gondoskodott. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.
8. § Záró és vegyes rendelkezések
(1) Ez a rendelet 2012. január 1-től lép hatályba.
……………………………………. …………………………………….
jegyző polgármester
Pusztaottlaka, 2012. február 24.
Rendelet kihirdetve 2012. február 24.
………………….
jegyző
Pusztaottlaka Község Önkormányzatának
Polgármesterétől
Előterjesztés
az önkormányzat 2012. évi költségvetési tervéről szóló rendelet
megtárgyalására és elfogadására
Tisztelt Képviselő-testület!
Pusztaottlaka Község Önkormányzatának 2012. évi költségvetési rendelet tervezete „Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről” szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény, a község költségvetési koncepciójában foglaltak szerint került meghatározásra.
A tervezés során a fenti törvényben meghatározott állami támogatások összegét, valamint az önkormányzat saját bevételeinek várható összegét vettük figyelembe.
Meghatározó szerepük van a költségvetést befolyásoló jogszabályváltozásoknak:
az új önkormányzati,
az új államháztartási törvény,
a stabilitási törvény, valamint az
az adótörvények rendelkezéseinek.
Az új Áht. és a végrehajtási rendelete alapján 2012. január 1-től
Pusztaottlaka Község Önkormányzata,
a Polgármesteri Hivatal,
a Humán Szolgáltató Központ,
a Román Nemzetiségi Önkormányzat
önállóan működő intézmények, önálló adószámmal, bankszámla számmal és beszámolási, valamint költségvetési készítési kötelezettséggel.
A változásokból fakadóan módosult a költségvetésünk táblaszerkezete.
Az eddig ellátott feladatokat továbbra is ellátjuk, 4 elemi költségvetést kell készítenünk.
Indoklás a rendelet-tervezethez
Az önkormányzat 2012. évi költségvetésének:
- tervezett kiadási főösszege 115.830 eFt 112.814 eFt,
- tervezett bevételi főösszege 62.166 eFt. 75.728 eFt.
- forráshiány 53.664 eFt. 37.086 eFt.
A kiadások főösszege 2,67 %-al, azaz 3.016 eFt-al növekedett.
A bevételek 18%-al, azaz 13.562 eFt-al csökkentek az előző évi előirányzathoz viszonyítva.
1. A bevételek elemzése
A tervezett bevételek részletezését a rendelet-tervezet 1. számú melléklete önkormányzati szintre összesített adatokkal tartalmazza.
A bevételek önkormányzati szinten történő elemzése:
A bevételek az alábbi főbb bevételi jogcímek szerint kerülnek tervezésre (ezer forintban)
1.1 Az Intézményi működési bevételek összege 4.089 eFt. (5.432 eFt.)
Ezen belül: Ékezési térítési díjak 1.455 eFt
Lakbér bevételek 120 eFt,
Eseti bérleti díjak 230 eFt,
Igazgatási szolgáltatás 100 eFt,
Szociális foglalkoztató bevétele 2.184 eFt.
Bevételünk csökkenésének oka: a szociális étkeztetést kevesebben veszik igénybe.
1.2 Önkormányzatok sajátos működési bevételei: 11.910 eFt (9.185 eFt).
1.2.1. Helyi adók: 2.860 eFt.
- magánszemélyek kommunális adója 800 eFt
- iparűzési adó 1.560 eFt.
- pótlékok, bírságok 500 eFt.
1.2.2. Átengedett központi adók: 9.050 eFt (6.325 eFt.)
- személyi jövedelemadó 728 eFt,
- jövedelemadó különbség mérséklése 5.222 eFt,
- gépjárműadó 3.000 eFt,
E bevételek a 2011. évi 9.185 eFt-ról 11.910 eFt-ra emelkedtek, a helyi adókat
az elmúlt évi szinten vettük számításba, a költségvetés által biztosított személyi-
jövedelemadó emelkedett 2.725 eFt-al.
1.3 Önkormányzatok költségvetési támogatása meghatározó eleme költségvetésünknek.
1.3.1 Felhasználási kötöttség nélküli normatív költségvetési támogatás a lakosságszám, valamint az önkormányzat által feladatmutatók alapján igényelt összege 25.373 eFt. A csökkenés 10.405 eFt. a feladatmutatók csökkenése miatt..
1.3.2. Felhasználási kötöttséggel járó normatív támogatás összege: 7.556 eFt. (8.761 eFt,) melyet a jogszabályokban rögzített szociális ellátások kifizetés után igényelhetünk vissza meghatározott %-ban. A szociális ellátások, a foglalkoztatás jogszabályi háttere jelentősen megváltozott.
Az önkormányzatok sajátos működési bevétele, valamint a költségvetési támogatása továbbra is meghatározó bevételi forrása önkormányzatunknak, de minden jogcímnél jelentős csökkenéssel számolunk.
1.4 Központosított előirányzatot nem tervezünk.
1.5 Működésre átvett pénzeszközök összege 13.238 eFt. (16.572 eFt), mely az Egészségbiztosítási Pénztár 547 eFt-os, szociális foglalkoztató pályázaton elnyert 10.993 eFt-os, a Román Nemzetiségi Önkormányzat 210 eFt-os, valamint a Munkaügyi Központ 1.488 eFt-os támogatásából tevődik össze.
1.6 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek: a magánszemélyek kommunális adóját fejlesztésre kívánjuk fordítani.
1.7 Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele, értékpapírok kibocsátásának bevétele jogcímen könyvelt bevételeket nem tervezünk
1.8 Hitelek: Az előbbiekben ismertetett bevételek összege 62.166 eFt. (75.728 eFt.) A tervezett kiadások teljesítéséhez további 53.664 eFt-ra (37.086 eFt) lenne szükségünk. Ezt a hiányt részben pályázatok benyújtásával, részben az intézmények további gazdaságos működtetésével kívánjuk csökkenteni. A forráshiány évek óta fennáll, a csökkenő tendencia megtört, ismét emelkedik.
A fennálló 53.664 eFt. forráshiány kiváltására pályázatot nyújtunk be a költségvetési törvényben biztosított ÖNHIKIre.
Likviditási gondokkal ez évben is számolnunk kell, ezért a fennálló 4.500 eFt összegű folyószámla hitel-keret ismételt meghosszabbítását kérjük a számlavezető pénzintézettől.
A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 111.§ (4) rögzíti, hogy a költségvetési rendeletben 2013. január 1-vel működési hiány nem tervezhető.
Ezen kívül a 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 10. §-a rögzíti, hogy az önkormányzat milyen típusú adóságot keletkeztető ügyletet köthet a kormány előzetes hozzájárulása nélkül.
Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, ami naptári éven belül visszafizetendő hitel, ideértve a pénzforgalmi számlához kapcsolódóan nyújtott folyószámla hitelt is.
Tehát az önkormányzatnak 2012. december 31-én nem lehet működési hitelállománya.
2. A kiadások elemzése
A kiadások főösszege a 2011. évi 112.814 eFt-ról 115.830 eFt-ra emelkedett. Tervezéskor figyelembe vettük a 2011. évre vonatkozó jogszabályi változásokat.
A kiadások részletezését a rendelet-tervezet 1.számú melléklete tartalmazza.
A kiadások önkormányzati szinten történő elemzése:
2.1. A kiadások a kiemelt előirányzatok szerint a következők szerint alakultak, összehasonlítva az előző évi eredeti előirányzathoz: (ezer Ft-ban)
Személyi juttatások 45.996 48.717
Munkaadókat terhelő járulékok 12.550 13.577
Dologi kiadások 34.336 33.585
Pénzeszköz átadás (segélyek) 8.967 10.151
Pénzeszköz átadás 2.000 3.000
Tartalék 6.447 6.000
Felhalmozási célú kiadások 2.518 800
2.2 A személyi jellegű kiadások jellemzői:
A közalkalmazottakat érintő minimálbér január 1-től 78.000 forintról 93,000 forintra emelkedett, a garantált bérminimum 94.000 forintról 108.000 forintra.
A bruttó bér emelkedése minden közalkalmazottat érint. Éves szinten személyenként 195.580 forinttal növekedett a kiadás.
A köztisztviselői illetményalap továbbra is 38.650 Ft.
A közfoglalkoztatottak illetménye 71.800, illetve 92.000 forint.
2.3 A munkaadókat terhelő járulékok nagysága nem változott.
2.4 Dologi jellegű kiadások jellemzői:
A dologi kiadások között továbbra is a legnagyobb arányt a
- vásárolt élelmezés,
- villamos energia,
- gáz szolgáltatás,
- karbantartási kiadások,
- szakmai anyagok, készletek kiadásai,
- vásárolt közszolgáltatás,
- gépkocsi fenntartás
- távközlési díjak,
- a dologi kiadások ÁFA tartalma alkotja.
Az ÁFA 27 %-ra emelkedett
A kibővült feladatok ellátása indokolja a nagyobb összegű felhasználást, de ésszerű, megfontolt, takarékos gazdálkodással igyekszünk a dologi kiadásokat a rendelkezésünkre álló bevételek mértékéig csökkenteni.
A dologi kiadások között kell elszámolnunk a 2009. évben jogtalanul igénybevett állami támogatások visszafizetendő összegét.
2.5 Ellátottak pénzbeli juttatásai jellemzői:
Az ellátottak pénzbeli juttatásai között a következő jogcímek kerültek tervezésre
- tartósan munkanélküliek szociális segélye,
- foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
- lakásfenntartási támogatás,
- ápolási díj,
- eseti segélyek
- temetési segély,
- pénzbeni átmeneti segély,
- természetben nyújtott segély,
- köztemetés,
A szociális kiadásokra fordítható összeg növekedési tendenciát mutat az előző évhez viszonyítva, a lakásfenntartási támogatatás fokozatosan emelkedik.
2. 6 Speciális célú támogatások jellemzői: átadott pénzeszközök.
A speciális célú támogatások között, hasonlóan az előző évihez, a következők kerültek tervezésre:
- Társulásban működtetett oktatási intézmény fenntartásához hozzájárulás
- Az önkormányzat érdekében tevékenykedő szervezetek támogatása
2.7 Költségvetési létszámkeret jellemzői:
Az intézmény átalakítással jelentősen megváltozott az önkormányzatnál foglalkoztatottak száma, a feladatok ellátását az elmúlt évi 74 fővel szemben 29 fő látja el.
2.7.1 Önkormányzat:
Polgármester, Alpolgármester, Képviselők 5 fő
Köztisztviselők 4 fő
Védőnői szolgálat (megbízásos jogviszony) 0,5fő
Gazdasági ágazat (éves szinten) 2 fő
2.7.2 Humán Szolgáltató Központ: Az intézmény 5 ellátási formára rendelkezik működési engedéllyel, melyhez az 1/2000.SZCSM rendelet alapján a szakmai létszámot biztosítanunk kell a kapacitás 100 %-os kihasználtsága esetén. (engedély, intézményi létszám norma)
Ez összességében 26 fő. Házi segítségnyújtás 10 fő
Falugondnok 1 fő
Szociális étkeztetés 1 fő
Nappali ellátás 3 fő
Szoc.foglalkoztató 1 fő
A szociális foglalkoztatottak létszáma éves szinten 10 fő.
2.8 Felhalmozási kiadások:
2012-ben a költségvetés által felhalmozási kiadásokra fordítható összeg 800 eFt, mely a helyileg megállított kommunális adó befizetéséből adódik.
A pályázatokhoz szükséges saját erő biztosítására kívánjuk fordítani.
3. Az önkormányzat költségvetési szervei
3.1. Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a Humán Szolgáltató Központ, valamint a Román Nemzetiségi Önkormányzat, melyeknek gazdálkodását a Polgármesteri hivatal látja el.
4. A tartalék
Működési célú tartalék tervezett összege 6.000 eFt, melyet az évközben felmerülő, előre nem látható, feltétlen megoldandó feladatokra kívánunk fordítani, valamint a visszafizetendő támogatásokra pénzmaradvány hiányában.
5. Tájékoztatás a szakfeladatokról
Az önkormányzat, illetve intézményei által ellátandó feladatokat a rendelet-tervezet melléklete tartalmazza.
A pénzügyi szabályzók változása miatt az önkormányzat nehéz gazdasági év elé néz, jelentős a forráshiány és a visszafizetési kötelezettségünk is.
Saját bevételeink emelésére nem látunk esélyt.
A kialakult forráshiány csökkentésére pályázatot kívánunk benyújtani.
Az előterjesztett költségvetés tartalmazza a Román Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését, melynek kiadási és bevételi összege is 210 eFt.
Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés, az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a rendelet-tervezetet tárgyalja meg, majd döntsön a 2012 évi költségvetés tárgyában.
Az előterjesztéshez mellékelem a jogszabály által előírt táblázatokat, valamint a helyi igények által kialakult kimutatásokat is.
Pusztaottlaka, 2011. január
Simonka György
polgármester
4/2012. (III. 29 .) Kt. rendelete
az önkormányzat 2011. évi költségvetési zárszámadásáról
Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés A.) pontjában meghatározott feladatkörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 82.§-ában biztosított jogkörében a 2011. évi költségvetési zárszámadásról a következő rendeletet alkotja.
1. §
(1) Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást a 1., 1/a., 1/b. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően
172.976 ezer Ft bevétellel,
163.721 ezer Ft kiadással
hagyja jóvá.
(2) Az önkormányzat bevételeit forrásonként és a kiadásokat – ezen belül a kiemelt kiadásokat – feladatonként részletezve az 1, 1/a., 1/b. számú mellékletekben foglaltaknak megfelelően fogadja el.
(3) Az önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt kiadási előirányzatának teljesítését egységesen, a 3. számú mellékletekben foglaltaknak megfelelően jóváhagyja.
2. §
(1) A felhalmozási kiadások teljesítését 18.518 ezer Ft főösszegben, valamint annak feladatonkénti részletezését a 3. számú mellékletben foglaltak szerint elfogadja
3. §
Az önkormányzat a 2011. december 31-ei állapot szerinti vagyonát az 4, 4/a. számú melléklet – a mérlegben valamint a vagyon leltárban szereplő adatok alapján 406.527 ezer Ft-ban állapítja meg.
4. §
A Román Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési mérlegét a 1/b. számú melléklet szerint tudomásul veszi.
5. §
Az önkormányzat hitelállománnyal nem rendelkezik.
6. §
Az önkormányzatnak több éves kihatással járó döntése nincs.
7. §
Az önkormányzat pénzmaradványát az 5. számú mellékleteknek megfelelően jóváhagyja.
8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Pusztaottlaka, 2012. március
Simonka György Domokos Ferencné
polgármester mb.jegyző
A rendelet kihirdetve: 2012. március
Pusztaottlaka, 2012. március
Domokos Ferencné
mb.jegyző