Pusztaottlaka községnév eredete
A település jelenlegi nevét 1928-ban törzskönyvezték, s azóta változatlanul Pusztaottlaka. Az Ottlaka földrajzi név először 1438-ban agy tatárjárás alkalmával fordul elő Othlaka formában (1453-ban Othlaka, 1561-ben Ottlaka). A jelenlegi Pusztaottlaka közigazgatási területét nevezték Kismedgyespusztának, Meggyespusztának, Medgyesottlaka-pusztának, Bodzás-ottlakának, Ottlaka-pusztának.
A település mai neve utótagjának eredete valószínű, hogy a Mátyás király korabeli középkorba vezethető vissza, és minden bizonnyal az Oth személynévből ered. Ez kapcsolatban van a német Ott családnévvel, amely az Ottó személynév rövidített alakja. A helységnév utótagjának második fele az “a” birtokos személyraggal ellátott “lak” főnév, amelynek udvarház, otthon jelentése van.
Pusztaottlaka község elhelyezkedése
Pusztaottlaka település Békés megye délkeleti részén található.
Területe:1888 ha, 3280 kh, 18,88km2
Elhelyezkedése: keleti-nyugati irányban meglehetősen “elnyúlt” hosszához viszonyítva szokatlanul keskeny határral rendelkező település. Északról Újkígyóssal, délről és keletről Medgyesegyházával, nyugatról a medgyesbodzási határral, nyugatról Csabaszabadival határos.
A település három részből tevődik össze: a csabaszabadi út mellett fekvő Petőfi-sor és Tökfalu, valamint a település központi részét jelentő Bagófalu.
Domborzati adatok
A község területe a Békési-hát kistájon, a Maros hordalékkúp északi részén, alacsony fekvésű, ármentes síkságon terül el. Az Adriai-tenger szintjéhez viszonyított magassága 85 m.
Település címerének leírása
Felső negyedében csokorba formált hármas dohánylevél látható. Ez a település nagyobb részét alkotó “Bagó” falura utal, valamint a múltban itt folytatott jelentős dohánytermesztésre.
A második negyedben két lábon álló, mellső lábával keresztet tartó, tátott szájú, kiöltött vörös nyelvű oroszlán látható. Szimbolizálja a kereszténység kitartó erejét az emberiség életében. Az oroszlán a Csanád nemzettség címerállata volt, s a címerben a kereszténységet e vidéken elterjesztő Csanád nemzettségre utal.
Jobb alsó negyedben , a zöld mező négy arany pólyát foglal magába. A települést egykoron benépesítő négy népnek ( magyar, román, szlovák, német ) ad örök tiszteletet. Negyedik címerkép, tök növény termésének stilizált képe… Ez a község másik településrészét jelképezi, melynek neve Tökfalu. Az itt folytatott nagyarányú hajdani töktermesztésre is utal.
Színek jelentése:
Zöld: jelen esetben jelképezi a pusztát, ahol a település létrejött, valamint a település számára megélhetést nyújtó mezőgazdaságot, s utal a település nevének első tagjára is.
Arany: címerben a hit, az erény, az erkölcsösség, valamint a tekintély megjelenítője.